A VILÁG EGYSÉGES 2019 - rövidebb bevezető
Szerző: Búti Sándor:
E-mail cím: filozofusbuti @ gmail.com
A VILÁG EGYSÉGES
avagy: A világ egysége - új filozófia
Egymillió forintot ajánlok fel annak, akik érdemben cáfolja e tanulmányban kifejtett tételek megalapozottságát. Részletesebben: …aki elméletemnél megalapozottabb magyarázatot ad arra, hogy mi lehet annak az oka, hogy nincs a világ egységét megragadó filozófia, hogy miért nincs olyan világelmélet, amiben a legáltalánosabb filozófiai tételek, illetve a szaktudományos tételek harmonikusan illeszkednek egymáshoz.
Rövidebb bevezető
A materialista gondolkodók tételezik, hogy a világ egész, a világban egység van. Ugyanakkor a jelenlegi tudományos és filozófiai elméletek a részeket, a részek részeit kutatják, nem foglalkoznak a részek kapcsolatával, az „egésszel”. Olyan filozófiai elméletre, szemléletre, paradigmákra lenne szükség, ami alapján a részek, mint az egész részei kutathatók.
Hume megismeréssel kapcsolatos zseniális felfedezésének lényege, hogy sem a külvilág létéről, sem az ok-okozati összefüggésekről, s az általánosságokról nincs bizonyos ismeretünk. E felfedezésből arra a következtetésre jutott, a megismerés kérdésével foglalkozó filozófusok többsége, hogy csak a bizonyos ismeretekkel érdemes foglalkozni. Csak az érzéki tapasztalatok a bizonyított ismeretek.
Ugyanakkor csak az általános ok-okozati, illetve általában csak az általános ismeretek a ténylegesen értékes ismeretek. Azok alapján lehet előrelátni, sikeresen tevékenykedni. A megismerés, kiemelten a filozófiai megismerés, ami a világ legáltalánosabb sajátosságait, egységét hivatott vizsgálni zsákutcába került azzal, hogy az általános ismereteket „ő maga” tartotta értékteleneknek.
Végső soron az érzéki tapasztalatokban keresünk általános rendet, amikor általános sajátosságokat, összefüggéseket tárunk fel. A megismerés zsákutcájából csak úgy jutunk ki, ha olyan ismeretelmélet születik, ami az általános ismereteknek, az értékes ismereteknek kiemelt jelentőséget tulajdonít. Ezt megalapozandó magyarázatot nyújt arra, hogy miért nem ismerhetjük meg közvetlenül a tételezett külvilágot (emiatt a külvilág létezéséről nem rendelkezünk bizonyos ismeretekkel), továbbá, miért nincs biztos ismeretünk az ok-okozati összefüggésekről, általános sajátosságokról, összefüggésekről.
Tételezzük, hogy a külvilág létezik. A szubjektív idealista filozófiát csak közvetve tudjuk cáfolni. Azzal, hogy érzeteinkben csak úgy találunk tér-időbeli hierarchikus általános rendet, ha tételezzük a külvilág létezését.
Az érzetekben lévő általánosításságok megragadása alapján a külső valóság létezésének, tér-időbeli általánosságai létezésének tételezése alapján építünk fel, modellezünk a világról olyan elméletet, amiben a tételezett külső valóság és a valóságra vonatkozó ismereteink egymáshoz való viszonya is megragadásra kerül.
Ennek nyomán a megismerő tevékenységünk során hallgatólagosan arra a következtetésre jutunk, hogy a tételezett világ bizonyosan létezik, tér-időbeli hierarchikus általánosságai bizonyosan léteznek. Miért nincs ezekről bizonyos ismeretünk? A világot, annak általános sajátosságait, összefüggéseit modellezni törekvő ismereteinkre annak végessége, kereső jellege, tévedésre való hajlamossága a jellemző. A megismerés e sajátosságai miatt nincs, elvileg nem lehet bizonyos ismeretünk sem az anyagi világ létezéséről, sem annak tér-időbeli hierarchikus általános sajátosságairól, összefüggéseiről.
Ezen ismeretek, tételezések birtokában konstatálható, hogy a világról az érdemi, általános ismeretek megragadása számára olyan anyagi világ tételezése mellett nyílik a legnagyobb lehetőség, amely bizonyosan létezik, amiben teljes a tér-időbeli hierarchikus általánosság (rend, egyértelmű meghatározottság) is bizonyosan létezik. Minden olyan világfelfogás, ami az anyagi valóságban rendetlenséget is tételez több elv érvényességét is tételezi ott, ahol egy elv alapján is értelmezhetőek a dolgok téves.
Miután a filozófia kijutott a zsákutcából. A determináció (az új determináció elmélet) szemléletében vizsgálódva az általánostól a konkrét megismerés felé haladás elvét követve lehetőség nyílik az anyag rendeződése (a részecskéktől az életig, az emberig, az emberi tudatig) általános közelítésben való érdemi megismerésére. Ezen a nyomvonalon kutatok immár 50 éve.